35.rész Tudom , hogy itt fog hagyni !...

-Gyerünk ! Gyorsan a műtőbe ! -kiabálták a kórházban lévő orvosok . Nagy volt a nyüzsgés -forgás . Justin végtelen testét egy kórterembe tolták . Mi lesz ha meghal ? Mi lesz ha nem látom őt soha többet ? Mi lesz ha...ha nem ölelhetem meg őt ha nem csókolhatom meg azokat a puha ajkakat ? Mi lesz ha itt hagy engem ? Az egyetlen ember aki jóban rosszban velem volt most halál és élet közt lebeg ! Én még szeretem őt ! Nem akarom , hogy meghaljon . Hiszen neki itt a helye ! Oh ..és Ryan ! Vele tuti , hogy megszakítok minden kapcsolatot !!! Hogy tehette ezt ? Hogy ölhette meg a legjobb barátját ? Ezt nem néztem volna ki belőle ! Csalódtam benne egy nagyon nagyot !!!
Kezem Justin vérétől véres . Trikóm s minden ami rajtam van minden csupa vér . Lehet , hogy most mindennek vége ! Lehet , hogy Justin soha többé nem jön ki élve abból a műtőből ! Itt fog hagyni ! Hiszen szíven lőtték ! Azt nem sokat élik túl ! Kicsi az esélye annak , hogy pont ő túl éli majd ! De nem hagyhat itt ! Nem hagyhat magamra ! Nem hagyhat cserben !! Harcolnia kell ! Harcolni az életéért ! Nem hagyhatom , hogy meghaljon ! Nem tehetem ezt vele ! Hiszen minden az én hibám !!! Meg kell őt mentenem !!!
Felpattantam a hideg földről majd abba a szobába vettem az irányt ahová Justin betolták . Az ajtó előtt megálltam majd egy mély levegőt vettem s berontottam a műtőbe .
-Asszonyom ide nem jöhet be ! -mondta ingerülten az orvos majd a nővérke kiakart tolni a műtőből .
-Nem megyek  sehová ! -kiabáltam el magam . Az összes orvos szeme rám tapadt . -Nem hagyom  , hogy meghaljon ! -sírtam el magam s ekkor láttam csak meg , hogy Justin , hogy is néz ki . Sápadt és fehér bőrén a vér már száraz volt , de még mindig előtűntek újnál újabb vércseppek . Ajkai enyhén elváltak egymástól , szemei csukva voltak . Mellkaséra pillantottam s rosszul lettem . A trikója már nem volt testén ezért semmi nem takarta felsőtestét . Rossz volt őt így látni ! A szívem megszakadt érte !
-Asszonyom menjen ki mert így elfogjuk őt veszíteni ! -mondta aggódva az orvos . Nem reagáltam felkérésére  , csak tovább álltam és néztem az előttem fekvő szerelmemet ahogy haldoklik .
-Jöjjön velem  ! -tolt ki az ajtón a nővérke .  Csak kint tudatosult  bennem , hogy mit is láttam odabent . Szemeim megteltek könnyekkel . Fájdalomtól a földre estem . Fájt a becsapódás , de nem törődtem vele mert tudtam , hogy Justinnak jobban fáj !
-Asszonyom ! Minden rendben lesz ! Nem kell félnie ! -simogatta meg a hátamat az előttem álló nővérke .
-Tudom ,  hogy megfog halni ! -meredtem az előttem álló semmibe .
-Nem mondjon ilyeneket ! -ült le mellém .-Sok életet mentettünk már meg . A barátjáét is megfogjuk ! -mondta mosolyogva s közben még mindig a hátamat simogatta .
-Nem hiszem ! -bennem az a látvány amit Justin teste bocsájtott ki magából a biztos halált tükrözi . Szemeimből ismét előtörtek a könnyek .
-No ne sírjon ! Nem lesz semmi baj ! -mondta kedvesen .
-Megölelhetem magát ? -néztem rá kisírt szemekkel . Aprót bólintott s már meg is öleltem őt . Szorosan öleltem magamhoz . Fejemet vállába temettem s így sírtam .
-Meséljen egy kicsit magáról ! -váltunk el .
-Mit mondjak ? Azt , hogy milyen egy mázlista vagyok mert az az ember aki a világon legjobban szeretek itt haldoklik ? Azt , hogy mindezt a testvérem okozta ? Mondjam azt , hogy anyámék már szinte rám sem néznek mert nekik fontosabb a főszerep Európában ? Mondjam azt , hogy az életem egy nagy null és semmit sem ér ? Mondjam az , hogy ha ez az ember meghal akkor nekem végem van ? Mondjam azt , hogy még ezek után is tudok majd jóízűen mosolyogni ? Hazudjak magának ? -tört ki belőlem . Ez nyomta a kicsi szívemet . Olyan jó volt mindezt kiadni magamból .
-Oh .! Azt hittem , hogy egy sztár élete nem ilyen felszínes !
-Hát , pedig az ! És legszívesebben most berontanék a műtőbe és magamhoz ölelném Justint ! -töröltem meg szemeimet .
-Nagyon szereti őt ? -meredt rám .
-Az életemnél is jobban ! Ő a fény szemeimben ! Ő adja nekem a levegőt ! Vele vagyok igazán boldog !
-Ez nagyon szép magától , hogy így aggódik érte ! -mosolygott a nővérke .
-Ő többet tett értem ! Ez semmiség !
-És , hogy ismerkedtek meg ?
-Kis korom óta ő a legjobb barátom ! Már csecsemő korom óta ismerem őt ! S büszkén kijelenthetem , hogy nagyon jó ismerem őt ! És biztosra veszem , hogy még most is tudna mosolyogni .-nevettem el magam . -Nagyon nehéz volt ideküzdeni magunkat ! Sokszor megcsalt már , de a szerelem ami melegíti szívemet mindig Justin mellet dönt !
-Mióta vannak együtt ?
-Nem járunk ! Egy nappal ezelőtt megcsalt s fejemhez vágta , hogy semmibe sem vagyok jó ! -csordult ki egy könnycsepp szemeimből .
-Oh . -csak ennyit tudott kinyögni . -Nem értem magát !
-Mit nem ért ?
-Azt , hogy még ezek után is képes őt szeretni .
-Tudja ha majd egyszer megtalálja az igazi szerelmet akkor maga is így fog gondolkozni ! Nem Justin nagyon sokat jelent és az életemet is oda adnám neki !
-Nekem volt egy férjem és egy kislányom . -meredt most ő előre .
-Mi lett velük ?
-A férjem súlyos szív beteg volt . . Sokkot kapott s rögtön meghalt ! A kislányom pedig rákos volt . A kicsi teste nem bírta a nyomást s feladta ! -öntötte ki a szívét .
-Részvétem !
-Egy igazi álom család voltunk ! Imádtam őket !
-Ne sírjon mert én is megint elkezdem ! -próbáltam mosolyogni ,d e nem ment . Szemeimből folyni kezdtek a könnyek . Fejemet ismét a nő nyakába temettem s így sírtam tovább . Mi lesz ha itt hagy ? Túlélem ugyan ? Az életem már most is egy nagy roncs mi lenne ha ő nem lenne itt velem tovább ?!
-Leila ! Gyorsan , jöjjön ! -rontott ki az egyik orvos . Keze és köpenye csupa vér volt Arcáról csak az ijedséget lelehetett leolvasni . Leila felállt majd berohant a műtőbe . Könnyes szemekkel néztem mindezt végig .
Felálltam majd az ablakhoz siettem , ami keresztül mindent láthatok .
Az összes orvos Justin ágya köré gyűlt . Az összes emberem aki bent volt látni lehetett azt a bizonyos reményt , hogy túléli ! Ezt nagyra becsülöm bennük !
A nővérke ( Leila) aki kint volt velem rémülten nézett ki az ablakon . Tudtam , hogy nagy a baj ! Tudtam , hogy meghal !