2014. február 2., vasárnap

29.rész. Sírt ! Nagyon sírt !

De..... megéreztem egy allig érezhető szorítást  ! Az érzés felé fordítottam fejem , de csak Justin mozdulatlan teste volt ott . Csak halucinálok ! Így jobbnak láttam inkább gyorsan elhúzni innen míg össze nem omlok . !
-M-I-A -hallottam egy halk hangott . Megalltam majd a hang fele fordultam. Ledöbbentem ! Justin elkezdett hunyorítani . Gyorsan az ágyhoz siettem majd megint megfogtam kezét .
-Ha hallasz szorítsd meg a kezem .-mondtam neki sírva . Erre egy enyhe szorítást éreztem. Kezemet számelé tettem majd  sírógörcsöt kaptam. Mikor feleszméltem az ajtóhoz siettem . Kitéptem azt majd ordítani kezdtem....
-Valaki! Valaki jöjjön ! Fe-felkelt ! -kiabáltam kétségbe esetten .  Nehéz volt elhinni , hogy Justin felébred . Miközben kiabaltam magamnak sem hittem , de megvoltam győződve arról , hogy él ! A szerelmem él ! Nem halt meg !
-Kisasszony ! Ne hangoskodjon a folyosón . Felkelti a betegeket ! -förmedt rám a nővér.
-Fogja már be ! Justin él nem halt meg ! -örömömben megöleltem a nővért.
-Maga meg miről beszél ? -ráncolta össze szemöldökét .
-Tessék velem jönni ! -ragadtam meg kezét majd a szoba felé kezdtem el húzni . Mikor beértünk a nővér meghökkent .
-Én mondtam ! -kezdtem el mosolyogni .-Ne csak áljon ott ! Hívjon már orvost.
-I-igen is ! -a nő kiviharzott a kórteremből .Justinhoz ültem majd megpusziltam homlokát.
-Minden rendben lesz ! -simítottam végig básonyos arcát .

                                        * Justin Bieber szemszöge *
Minden fehér, tiszta és rózsa illatú . Semmi nincs körülöttem . Minden fehér ! Asszem ezt már mondtam .  Ekkor meghallottam egy kutya ugatást . Csak álltam és hol erre hol arra néztem.  Rossz előérzetem van !Az agyam azt súgja fussak !  A kutya ugatás egyre hangosabb lett így kénytelen voltam futni . Futtam és futtam a nagy semmibe . Hátra néztem és láttam a kutyát amielöl menekülök . Ha ez elkap .....! Aúúúu ...! Így inkább gyorsítottam tempómon . A semmiből -semmi egy falat láttam magamelőtt. Nem tudtam megállni így tisztaerőmből a falnak csapódtam. A csapódástól a földre terültem. Borzasztóan fájt a fejem és a kezeim. De nem ez volt a legnagyobb bajom ! A kutya ami kergetett addigra már hozzám ért . Szemei vérben úsztak . Szájából nyál csurgott . Szőre néhol ki volt kopva . Ez csakis egyre utalt . Veszet kutyával van dolgom ! Soha nem kellett még kutyával verekednem , hiszen sztár vagyok és amúgy is ! Egy határozott lendülettel felpatantam a földről . Fájt ez a cselekvés , de tűrtem. ! Szószerint farkas szemet néztem a bestiával . Erre ő erős ugatásba kezdett. Az ugatása fülsüketítő volt ! A hangtól a földre zuhantam behunytam szemeimet majd ordítani kezdtem.!  A kutya abbahagyta az ugatást ezért én is abbahagytam az ordítozást . Féltem kinyitni szemeimet ezért csukva maradtak . Hiba volt nem kinyitni őket !!!
A következő amire emlékszek az az , hogy a kutya nekem esik . Erősen bal lábamba harapott . Felordítottam ! Ütni kezdtem , de mind aki meg sem érezte tovabb marcangolt ! A többi homályos mert elvesztettem eszméletemet. .............
Erős fájdalom hasított a fejembe ezért kinyitottam szemeimet. A szép fehér helységből vérben úszó pokollá változott. A falakról vér csurgott . Felültem  majd jobban szemügyre vettem a terepet . Először magamon néztem végig . Az eggyik lában nem volt meg ! A másik pedig hiányos volt . Fájdalmat nem éreztem ! Semmit nem éreztem ! Körülnéztem és elgondolgodtam.....! Mit keresek én itt ? Mi ez a hely ? Miért nem a szüleimmel vagyok ? Hol van Mia ? Hol vannak a többiek ? Hol vagyok én ?! ...ezek a kérdések futtak át agyamon . Ekkor egy lányt pillantottam meg a távolban.
-Segítség ! -kiabáltam . Meghallotta mert szaladni kezdet felém . Mikor odaért biztos voltam benne , hogy Mia áll szembe velem . Mosolygott . Boldog volt !  Ekkor odajött egy fiú aki.......aki én vagyok ?! Egy másik lányt ölelgettem. Elkezdtek beszélgetni vagy inkább kiabálni egymassal !
-Hogy tehetted ezt ? -ordította Mia nekem.
-Ő ígéretesebb mind te vagy ! -nevettem . Nem ez nem én vagyok ! Nem ! Valamit elnéztek ! Ezt nem én mondtam !
-Ő vagy én ? -sírta Mia . Nagyon szar volt őt így látni . Nagyon !
-Őt választom ! Te csak egy büdös kurva vagy ! -mondtam megint hülyeséget ! Ezt.......ezt mondtam Miának ? Ezeket vágtam a fejéhez ? Ez....ez nem igaz !!!
-Hazudik !!! -kiálltottam el magam . Mind hárman rám néztek . -Hazudik ! Mia én szeretlek ! -mondtam Miának.-Te meg ! -néztem az előttem álló énemre .- Te meg nem én vagy ! Én szeretem Miát ! Szeretek segíteni ! Egy ártatlan Canadai énekes vagyok aki szereti a barátait a szüleit a testvéreit !  -ordítottam neki . Erre ők elkezdtek nevetni kivéve Miát ! A másik énem elengedte a lányt majd felém jött. Mikor hozzámért legugolt elém..
-Justin ! Ezt te sem gondolod komolyan ?! -nevetett pofámba.
-De ! Minden eggyes szavamat komolyan gondolom ! -köptem oda a szavakat.
-Ezesetben ! -kezdett el nevetni . Lassan felált majd egy kést húzott ki farzsebéből. Miafelé vette az útját . Valamit mondot neki majd Mia mosolyogva nyakába ugrott . Ismét boldog volt , de ekkor vér kezdett el csurogni szájából . A második énem elengedte majd .........majd megláttam szerelmem szívében a kést ! Megfogta az éles tárgyat majd kihúzta azt . Nagyot sikított a fájdalomtól ! Rossz volt őt így látni ! Nem , hogy rossz ......ez nem kifelyezés !! A könnyek potyogni kezdtek szememből. Mia térdére zuhant .
-Szeretlek Justin ! -mondta halkan mikozben szemembe nézett .
-Én is téged ! -mondtam sírva . Nem válaszolt ! Ártatlan testével a földre zuhant majd elvérzett . Sírógörcsöt kaptam ! A düh ami bennem kavargott  leírhatatlan volt ! Most helyben megölném ez a barmot !
-Remélem tudod , hogy most te jössz ! -nézett rám a lány . Elnevette magát majd felvette a Mia mellett lévő kést majd felém jött vele . Elémgugolt majd lenyalta a késen lévő vért . Nem tudtam nézni ezért inkább elfordultam.
-Mi van kedves ? Nem bírjuk a vért ?! -fordította vissza fejem.
-Eressz el ! -förmedtem rá . A nevetést abbahagyta majd inkabb mérges lett.
-Ég veled ! Popsztár ! -ezekkel a szavakkal szívembe döfte a kést . No ezt már megéreztem ! Fájt ! Határozott lendülettel a földre zuhantam de........de nem értem földet .! Zuhanok ....zuhanok a semmibe ! Egyszer csak fényt pillantok meg . Lezuhantam! De nem lett semmi bajom ! Egy virágos mezőn vagyok ! Minden olyan szép . A lábamra pillantottam és lattam , hogy egy csikarás sincs rajta . Ismét nem fájt semmim ! Felültem majd Miával találtam szembe magam . Örömömtől szorosan magamhoz húztam majd megöleltem. Viszonozta !
-Justin . Mi a baj ? -nevetett mikor elváltunk.
-Semmi , csak olyan jó újra látni téged ! -mosolyogtam-Soha többé ne hadj magamra ! Soha ! Ígérd meg !
-De én  el sem mentem ! -nevetett.
-Ígerd meg ! Kérem .-eröltettem.
-Jó. Megígérem , hogy soha többé nem hagylak el ! -nézett rám furám , de még mindig mosolygott. Ekkor hozánk szalad egy kisfiú  egyenesen Mia nyakára.
-Hé ! Kisfiú ! Hol az anyukád , hogy nem tud rád figyelni !? -próbáltam levakarni Miáról.
-Justin ! Mit csinálsz ? -nevetett.
-Leszedem rólad ezt a neveletlen egyereket .-mondtam neki.Ezen csak nevetett . A kisfiúval együtt.
-Anyu ? Mi a baj van apuval ? -kérdezte a kisfiú Miat . Ez megőrült !
-Nem tudom kicsim . -simogatta meg a kicsi arcát.-Apa mi a baj ? -kérdezte Mia.
-Te vagy az anyja ? -néztem rájuk .
-Igen ! Te meg az apja .-nevetett. Hogy mi ? Azt biztosan tudnám ha lenne egy kisfiam ! Nem?
-Mi van ? -ráncoltam össze szemöldökömet.
-Igen , te vagy az apukája ! És van még egy kislányunk is .-mosolygott. Van....van egy kislányom ? És egykisfiam ?! Ez hülyeség ?! Vagy mégsem ?!
-Cody és Tara ! -mondtam ki két nevet . Nem tudom miért csak úgy jött !
-Igen . Így hívják őket. -mosolygott .-Egy pillanat ! -elfordult.-Tara ! Kicsim gyere ide .-kiálltott a lányka után. Egy gyönyörű kislány jött oda hozzánk . Haja barna volt szeme pedig kék . Egyszerűen gyönyörű !
-Tara apu beszélni akar veled .-mondta Mia akislánynak . A lányomnak. No jó ezt még meg kell szoknom !
-Nagyon szeretlek titeket ! Csoportos ölelés ! -nevettem el magam majd mindannyian összebújtunk majd megöleltük egymást . A két csöpség elszaladt játszani mi pedig kettesbe maradtunk Miával .
-Szeretlek ! Örökre ! -mosolyogtam Miára.
-Én is téged életem ! -ezzel közelebb hajoltam hozzá és megakartam csókolni . Ajkaink összeértek ekkor minden porrálett ! NE MÁR !! -nyavajogtam.
Egy fehér és zöld színű szobaban vagyok . Büdi van , olyan orvosos szag . A lábam és a jobb kezem nagyon fáj . Kinyitottam a szemeimet majd Mia tökéletes arcát láttam . Sírt ! Nagyon sírt !
-Mia ne sírj ! -mondtam , de nem hallotta meg . Ez furi ,mind ha valami burokban lennék . Valamit mond az orvosnak , de nem hallom , hogy mit . De azt tudom , hogy zaklatott . Még mindig vagyon sír . Az orvos mond valamit Miának majd kimegy . Ekkor bejön Scooter . Az ágyamhoz jön majd ezt mondja .. :
-Soha nem felejtelek el kölyök ! -ő is sír . Miért érzem úgy mind ha búcsúza tőlem ?!
-Haver ! Tudom , hogy szoktam ordítani veled és tudom , hogy sokszor mondtam már , hogy keress más munkát , de csak vitszeltem ! -mondtam neki , de megint nem hallotta senki ! Megőrülök ! Mia mondot valamit Scoonak ő válaszolt majd kiment . Mia az ágyamhoz jött majd ezt mondta ....:
-Szerelmem ! Soha nem fogok mást így  szeretni mind téged !Soha !!! -ezzel megfogta a kezemet és megpuszilta . Úgy mondtam volna neki , hogy én is szeretem , de minek ? Úgy sem halja ! -Szeretlek ! Örökre szeretni foglak !! Örökre ! -mondta sírva , ajkaimra egy puszit adott majd indult el . Ekkor reflexből megszorítottam kezét ! Megállt , majd felémfordult . 

8 megjegyzés: